Dota2: út a profizmushoz

Az utóbbi időben megint felkapott téma, hogy hogyan áll a magyar dota, mire lenne szükség, hogy kitörhessenek a játékosok a középszerűség burkából, és hogy ennek mi a legjobb módja, mi is valójában a “sikerhez vezető út?” Mikor megírtam a legelső dota cikket a blogomban, pár dologra már akkor is sikerült rávilágítanom vele – tudom sokatoknak ez hihetetlennek tűnik, de én most is kitartok a cikk mellett, és még ha mostanra már sokkal tisztábban is látom a dolgokat, sokkal nyugodtabban és profibban tudnám megírni újra azt a cikket, a legtöbb esetben még mindig ugyanígy látom a dolgokat, csupán egy-két apróságot leszámítva.

Ha úgy vesszük, ez a cikk a korábbi második részének, folytatásának tekinthető.

Elsőnek azt kéne az embereknek megérteni, hogy külföldön miként törnek be az emberek a profi szférába. Nyilván most is a profik döntő többségét a régi figurák szolgáltatják, még DotA és HoN időkből, de azért bőven akadnak új nevek, akiket felfedeznek a nagyobb játékosok, csapatok. Elsőnek nézzünk pár példát, hogy ki miként került mostani pozíciójába!

Pár nappal ezelőtt egy poszt jelent meg Redditen, amiben egy átlag player kért segítséget, akinek az öccse mindenképp profi játékossá akar válni. A srác 3,2k körüli játékos az indiai szerveren, ahol mindenki olyan borzalmas, hogy ő a legjobbak közé tartozik, ez pedig annyira megrészegítette, hogy mindenképp ott akarja hagyni a sulit, hogy világsztár lehessen. A helyzet komikus, de a srác bátyja azt kérte, segítsen neki valaki, remélhetőleg egy profi, hogy miként beszélje le erről a butaságról a forrófejű kölyköt.

EternalEnvy, a jelenlegi Cloud9 csapat kapitánya válaszolt, én pedig itt most le fogom nektek fordítani az egész válaszát. Olvassátok el itt, vagy eredetiben angolul!

---

EternalEnvy

Nos, nagyon remélem, hogy az ő inspirációja inkább Sumail lesz mintsem én, különben nem fogok tudni éjszaka aludni (hé, egyébként sem tudok xD).

Ezt gondolom:

Szerintem minden profi játékosnak képesnek kell 5,5k MMR-t fenntartani csupán 20 óra játékkal hetente. Azt is gondolom, hogy egy komplett újonc megfelelő motivációval és képességekkel hogy profi lehessen, képes bekalibrálnia magát 4,5~6k MMR-ra függően attól, hogy randomozik vagy csak bizonyos hősökre fókuszál.

Azonban kétlem, hogy az öcsédet ez meggyőzni, hisz őszintén szólva ez csak egy halom baromság amit mindenféle profi adataira való alapozás nélkül nyögtem most ki. Ez csak amit én gondolok, illetve másokkal való beszélgetéseimből szűrtem le.

Ha akarsz, keress rá a zseni játékosokra (Akke, Azen smash bros-ból, ilyenek), ezek azok a srácok, akik képesek akár tök random játékokban top lenni, ami meggyőzheti a testvéredet. Én ezekről nem sokat tudok, de el tudom mesélni a saját dotás történetemet (ha nem akarod elolvasni, csak tekerj a végére).

Oké, írtam egy rakás faszságot, aztán kitöröltem az egészet, inkább beszéljünk a rohadt dotáról.

Oké, szóval elsőnek akkor ültem le a dota elé, mikor a nagynéném fia ezzel játszott egy LAN kávézóban. 14 voltam ekkor, első éves középsuliban, és következő héten mikor beléptem a kávézóba, már én voltam az a legjobb helyi játékos, akit senki sem akart igazából elfogadni. Majdnem megvertek azért, mert pénzért játszottam a helyi fasza csávókkal, és mindig én nyertem. Mindenki tudta, hogy az egész suliból én vagyok a legjobb, de ez ki a faszt érdekel. Ha a legjobb vagy a suliból, az csak annyit jelent, hogy hajszállal az átlag felett vagy, ergo még mindig borzalmasan szar vagy ebben a játékban.

Na, szóval online játszottam egy AP stackben, és minden egyes meccset megnyert a stackem, amíg ez a Hit0mi nevű srác ki nem csinált. Ekkor azonnal felvettem a srácot, és rákérdeztem hogy lehet ilyen kibaszott jó, és én miért vagyok ilyen szar. Azt mondta játszik egy speciális ligában, ahol senki se rossz (ami persze nem volt igaz). Rákérdeztem játszhatok-e benne, azt mondta nem vagyok elég jó hozzá. Úgyhogy egy héten keresztül gyakoroltam Hit0mi-val (főleg 1v1-eket, meg TDA-kat), és azt mondta, hogy mostanra már a laningem van az ő szintjén, ezért be tud vouch-olni (top 16 volt a ligában, micsoda játékos).

Na, szóval ezt a ligát IHL-nek nevezték és a USE szerveren volt az ucross adminisztrációjával. Még próbaidős voltam, és ha itt rosszul játszol, akkor egyszerűen unvouch-olnak. Életem legelső meccsén Merlini ellen kellett mennem, a liga első számú játékosa ellen. Ebben az időben Merlinit USE legjobb játékosának tartották, mert a JMC nyert valami bajnokságon a coL ellen a döntőben (Fear a coL-ban volt, 6. a ligában). Felmentem ventrilora (életemben elsőnek) és megmondtam a csapatomnak, hogy supportolnék (mert be voltam tojva, azt hittem szar leszek). A lényeg, hogy a csapat tele volt puncikkal, és rám erőltették, hogy menjek midre Merlini SF-je ellen Silencerrel. Merlini 0-10 volt a meccsen, többször solo megöltem lane alatt, teljesen összezúztam. Utána egy hónapig nem játszott a ligában (ja, baszódj meg Merlini). Elmeséltem ezt mester Hit0mi-nak is, aki büszke volt rám. A lényeg, hogy 250-en voltak a ligában, és 3 hónapnyi játék után – közben megállás nélkül flémelt ez Swissbeatz gyerek – 30. lettem. Ez amúgy nem olyan faszság mint most a NEL, régen az IHLigák kurva komolyak voltak, most meg egy rakás szemét. Nem voltak bajnokságok akkor, szóval az ilyen rang volt az egó mércéje. Ez még mindig első éves dotás karrieremben volt.

Szóval végül abbahagytam a játékot a Maple Story játék végett, kicsit játszottam néha, de ebbe nem megyek bele. Őszintén végig szar voltam suliban egészen 11-12 osztályig, és egy rakás időt játékokkal töltöttem, ezzel menekültem el a világ elől, az egyetlen dolog amire büszke lehettem mikor minden másban szar voltam. Szóval nem épp laza szinten toltam.

Végül a 12. második félévében úgy döntöttem, hogy elkezdek egy kicsit HoN-ozni. Már korábban eltökéltem, hogy egyetem alatt minden játékot abbahagyok (ez akkoriban tök teljesíthető volt számomra, mert egyetlen játékhoz sem nyúltam 11. eleje és 12 között, mikor megígértem a barátomnak, hogy mindenből osztályelső leszek). A Dragonicás haverjaimmal játszottam, de beütött a gebasz, majd onnantól egyedül játszottam. Egyetlen emberrel játszottam még a múltból, TheFuriousNoob-bal (4,5~5 dotában). Egy hónap múlva meg már vele se (ő a legjobb barátom). Egyszerűen magasabb szinten toltam, és többé már nem akartam velük játszani T_T. Rank 2 voltam ladderen (US/EU közösen), aztán bekerültem a DWi csapatba. A DWi top 2-4 csapat volt abban az időben (egy kurva sötét időben igazából) én meg top 2 midbe voltam, vitathatatlanul a legjobb laner NA-ben. Ezeket az 1v1-eket nyomtam napi 2 órában minden áldott nap, istenem. Két óra 1v1 hátköznapokon (többnyire Slikz ellen (ausztrál játékos) és tanítottam Nientonosh-t LOL-ból) és 32923921 valódi meccset hétvégéken. A lényeg, hogy ezt mind úgy, hogy közben tartottam 95-ös átlagot (98 lenne, az angol bekaphatja) középsuliban, szóval az öcséd aligha használhatja ezt kifogásnak innentől. Megállás nélkül HoN-oztam egészen augusztus végéig. Ebben az időben alakult meg a Fnatic HoN, és mi voltunk a debütáló meccsükön. N0tail rank 1 volt, (elvette tőlem a rank 1-et BASSZA MEG) ladderen. N0tail kijátszott valami faszom bottle-crow baromságot ellenem, és totál kicsinált. 2-0-ra kikaptunk 30k ezer arany vezetéssel, és ez volt életem legutolsó HoN meccse.

Azt hiszem érdemes lenne SC2-t is megemlítenem, csak mert itt valaki más már mondta. Nyári szünet alatt az első egyetemi évem után SC2-t toltam. Reménykedtem benne, hogy valahol gold körül belőhetem magam (3k mmr lehet itt), az 5 kalibrációs meccsem után után diamond voltam (a lehető legmagasabb szint kalibrációban), még aznap felkerültem masters-be (5k mmr lehet). Abszolút nulla SC1 tapasztalattal, és WC3-ba is elég ratyi voltam.

Szóval szép kis löket volt az egómnak, hogy ennyi idővel ilyen jó vagyok SC2-bem (bár az egóm többsége inkább Dragonicából származott), és mikor egy nap végignéztem Jaedong vs Flash SC1 döntőjét egymás után háromszor, elhatároztam, hogy profi játékos leszek (jó, ennél azért jóval bonyolultabb volt, sokat gondolkoztam ezen, mivel egyetemen akkoriban elég emo voltam). A Tudomány mérnöki (legnehezebb mérnöki szag Kaliforniában) 2. év második szemesztere után a tanulmányaim leestek közepes 80-ról 65-70 körüli átlagra. Azért, mert elkezdtem Dotázni és tanulmányozni a dotát. Ez alatt azt értem, hogy DotA 1-et játszottam (nem kaptam kulcsot, nem voltak kapcsolataim) hétvégenként. Hétköznapokon meg néztem TPL season 1-et, Defense-t amit Lumi meg Purge közvetített, meg Tobi xD. Abban az időben Rank 1 voltam abban a hülye DotA Tier 2 ligában még DotA 1-ben, meg eléggé szenvedtem hogy 15 felé küzdjem magam a DotAlicius Tier 3 Európai Szerveren. A lényeg, hogy májusban vége lett a sulinak, és megkezdődött a küszködés, ebbe viszont már nem megyek bele, mert ezen a ponton már teljes időben játszottam, és otthagytam a sulit.

Szóval eléggé elszaladt az idő, nem is nagyon tudom hova tartok ezzel igazán. Nem mondhatom, hogy ismerem a testvéred életét, személyiségét vagy a képességeit olyan szinten, hogy megmondhassam neki mit kezdjen az életével. Azonban nincs szükségem ilyen szarokra, nem kellenek pontos adatok róla. Mert az a kevés ködös infó amit adtál róla éppen elég, hogy azt mondjam, 0% esélye van az öcsédnek, hogy profivá váljon. Leszarom hogy 16 és még fiatal, teszek rá hogy még suliban van és még nem tud teljes időben játszani. Azt mondani, hogy te profivá fogsz válni 3k mmr-al függetlenül attól, hogy tanulsz vagy sem azt jelenti, hogy halvány lila fingod nincs arról a pokolról, ami a profi játékot jelenti. Soha sem lesz eléggé jó akárhogy és akármilyen keményen is próbálkozik, és ezt most azonnal be kéne fejeznie. A Profi játék nem neki való.

---

Tessék, hallottatok egy sztorit – kezdésnek nem rossz. Arteezy is leírta egyszer, hogy az ő sorsa hogyan alakult, azt viszont biztos nem fogom lefordítani, mert összehasonlíthatatlanul hosszabb ennél (kb tízszerese EE szövegének), és nem is a karrierje beindításáról szól, hanem annak a kezdetéről, egészen a “mai” napig (ami akkor a DAC előtt két héttel volt kb). Aki akarja, olvassa el maga.

De maradjunk a szereplőnél: Arteezy. Arteezy sikerének egyetlen oka volt, ez pedig a NEL. Mind jól tudjuk, hogy Észak Amerikában a dota elég gyengus, kevés a jó csapat, kevés a jó szervezet. Azért, hogy ezek az emberek egybe legyenek fogva, léteznek az inhouse ligák. Korábban volt az ixdl, most van a NEL, én őszintén szólva nem követem hogy mikor melyikből ki miként vált ki, hogy alakult egyik másik sorsa – a lényeg annyi, hogy akinek bármi fogalma van a játékról, az beküzdi magát ezekbe, és addig hajt, amíg valaki fel nem keresi egy jó pozícióval.

Náluk ez az egyik mód, hogy profi lehess. Az EG nagyon nagyra értékeli ezeket a ligákat, mindegyik játékosuk játszik bennük, rendre magas szintre kerülve a liga belső ladderén.

Amikor elsőnek felfedezték Arteezy-t, akkor a ligája legtetején volt. Egyszerűen kellett egy figura, és rá esett a választás. Amikor megnyerték az MLG-t a Kaipi csapattal úgy, hogy Bone7 helyett Arteezy standinnel kellett játszaniuk, az emberek álla leesett. Ebben az időben EE és Arteezy már jól ismerték egymást, időnként 1v1-eket is gyakoroltak a másik ellen. A győzelem után Arteezy Alex Garfield javaslatára megalakította a SADBOYS csapatot néhány régi taggal (pl. Fear), és mikor két supportra volt szükségük, egyszerűen megfogták a liga két legmagasabb játékosát, és bevették őket (PPD és Zai). Ez a két srác egyaránt HoN profik voltak, akik amint átjöttek Dota2-be, rövidesen elkezdtek elit inhouse ligákban játszani. Az akkori EG 3 játékosa NEL-en keresztül került be.

Aztán beütött a krach: Fear teniszkönyököt kapott, hónapokig lesérült, képtelen lesz részt venni a TI-on. Szerintetek hogy került be a képbe Mason? Borzalmasan meglepő lesz a válasz: ránéztek NEL toplistára, és kiválasztották azt, aki szerintük megfelelő lenne egy carry pozícióra. Masonnel 3. helyet hoztak el TI4-on, aki szerintem minden idők legsikeresebb standinje lett ezzel.

Aztán jött a nagy váltás a közelmúltban: Arteezy és Zai kilépett, átmentek a Secret-hez, kellett két új figura, egy mid és egy support. A support Aui_2000 lett, róla aligha kell beszélnem, mert ő egyszerűen a váltakozások sorában egy láncszem volt, a C9-ból ment át (és ezzel a váltással szerintem az EG eléggé meg volt elégedve).

Aztán ott van Suma1l. Ő egy kazah srác, akinek a családja most Kanadában (?) él. 16 éves jelenleg, a ligába pedig bátyjának köszönhetően került be, aki szintén egy ismert figura az amcsi dotában (YawaR). Az ő segítségével lett a srác vouch-olva a ligába – de ne higgyétek, hogy ez protekciót jelentett volna! A srác 6k+, tehát alapból is megfelelt a feltételeknek, és mivel vele nyerte meg az EG a DAC-ot, szerintem mind elhihetjük, hogy rászolgált a bizalomra. Suma1l többször 1. helyen volt a NEL-ben, így pedig mellette döntöttek az EG-nél, mikor új midest kellett fogniuk.

Be kell látnotok: Észak-Amerikában nem sok profi csapat/játékos van, akik viszont oda kerültek, azok a ligán keresztül tették. Ez egy út a sok közül, amivel fel lehet jutni: kerülj be a ligába, szerezz magadnak nevet, legyél trihard, előbb-utóbb látni fogják az emberek, hogy jó vagy, és hívni fognak.

A lista itt nem ér véget. A Suma1l utáni győztes, BananaSlamJamma szintén olyan ismert lett, hogy míg pár hónappal ezelőtt szinte senki nem is hallott róla, most ezreknek streamel nap mint nap twitch-en, ami azért már olyan mennyiség, amiből szép kis pénzt le lehet hozni még akkor is, ha nem vagy profi. A mostani győztes, Sleisel szintén streamel, és ő is tör felfelé egyre nagyobb ütemben.

---

Nézzünk át Európába, mi is itt a helyzet? Lássunk pár példát!

Tavalyi TI előtt a Fnatic csapat bajban volt: Era mentálisan kikészült, pánikrohamokat kapott, az ideg összeroppanás küszöbén állt. Kellett egy cserejátékos, ezért körülnéztek: honnan lehetne TI előtt fogni magunknak egy standin játékost? Nem volt sok lehetőségük: előszedték az MMR laddert, meglátták Xcalibur nevét, Svéd-Kínai keverék fiú (azt mondták, ez is közrejátszott a döntésben), kipróbálták, bevált. Az ok, hogy a korábbi metában ilyen mocskos mód el voltak terjedve a Tinkerek, annak köszönhető, hogy Xcalibur a Summit alatt kicsinálta vele DK-t. Azt hitte mindenki, hogy ezzel a fiúval nem kell törődni, csak egy MMR huszár senki, a csapat többi részére koncentrálva sima a győzelem. Majd mikor egymaga bedarálta az egész DK-t (ők voltak akkor a legjobb kínai csapat), kinyíltak a csipák. Az ő nevéhez köthető a Tinker meta, és sok Fnatic siker is. Aztán jöttek a botrányok Era körül, Xcalibur-t nem engedte a Valve játszani TI-on, és végül eltűnt a fiú. Azért vonult vissza, mert tanulmányaira akart fókuszálni, azonban miután visszatért, már nem tudott semmi újat felmutatni, leesett a ranglétráról, majd a korai csapata (a Meepwn’d) is kitette, hiszen nem tudta hozni a szintet. Neki volt lehetősége, de akkor nem élt vele, és eltűnt.

Ha TI3 előtt két hónappal azt a nevet hallotta volna valaki, hogy AdmiralBulldog, szerintem senkinek fogalma se lett volna róla, kiről van szó. Bulldog egy pubsztár volt, aki Lone Druidot spamelt naphosszat pubokban, elég sikeresen. Igazából S4 javasolta Lodának, hogy próbálják ki a fiút, aminek az lett a vége, hogy rövidesen csatlakozott is az akkori nth csapatba, amiből később született az Alliance, akik aztán megnyerték a TI-t. Elég gyorsan jött a siker neki, nemde? Ő is csak annyit csinált, hogy ismert magas szintű pubsztár volt, valamint svédül beszélt (kellett a full-svéd csapat). Azóta Bulldog már csak standin és streamer, de az biztos, hogy sikerült megcsinálnia a karrierét.

Egy nevet fogok még felhozni, ő pedig W33. Akármennyire is furcsa személyiség, w33 felküzdötte magát többször is a toplista élére, első volt, aki 7k MMR-t ért el EU ladderen. Neki ténylegesen is az volt a célja, hogy profi legyen, és korából adódóan (sokan nem tudják, de ő is 19 éves) jócskán van is oka bizakodásra. Mikor megalakult a Meepwn’d, teljesen biztos volt benne, hogy TI-ra kvalifikálni tudják majd magukat, persze mára már tudjuk, hogy ez nem fog megtörténni – ez viszont nem zárja ki azt, hogy a srácból profi legyen. Az utóbbi időben ő viszont már nem játszik pub meccseket, kizárólag EEL-t, IDEC-et, Most pedig FPL-t (ez mindegyik valamilyen európai inhouse league, az FPL-ről még fogok beszélni a cikkben, mivel jelenleg ez az aktív pro league). W33 felismerte, hogy az európai profik áhítoznak egy olyan rendszerre, mint ami Amerikában van (NEL), és ezért végleg otthagyta a pubokat, hogy amerikai mintára a profik közt szerezhessen magának nevet. Ő felismerte, hogy nem elég pubsztárnak lenni, nem elég Tier2-3 csapatokban játszani (Balkan Bears és Meepwn’d), igen is ténylegesen nevet kell szerezned magadnak a profik közt, hogy valakinek kelljél, ha feljönnek a lehetséges nevek egy új csapat alakításánál, legyen tapasztalata az embereknek veled, ne csak egy “random srác” legyél, hanem az, akivel együtt játszottam X alkalommal az inhouse ligákban. A srác jelenleg is ezen van, de hogy mennyire lesz sikeres, azt csak az idő tudja majd megmondani.

---

Most menjünk át Kínába. Jelenleg náluk az egész utánpótlás annyira komolyan van véve, mint sehol máshol a világon. Kínának egy nagy baja van: a matuzsálemek annyira nagyon jók, hogy ha ők visszavonulnak, az egész kínai dota meghal, eltűnik. Épp ezért a csapatok jelentős pénzt fektetnek abba, hogy jöjjenek fiatalok utánpótlásként, biztos legyenek új profik, akik tovább tudják vinni a csapatok nevét.

Kínában utánpótlás-csapatokkal oldják meg a problémát: a legtöbb csapatnak vannak “nevelő” csapataik, akiket olyan fiatal újoncokból toboroznak, akiket később képesek lehetnek továbbvinni a fő válogatottba. Ez nem olyan idegen dolog: a nagy múlttal rendelkező LGD al-csapata, a CDEC remekül teljesített a DAC alatt, köszönhetően két játékosuknak: Maybe és Mikasa. A mostani kínai-reshuffle után a fő csapat átvette mindkettejüket, így a fiatal Maybe most a fő válogatottban játszik, míg a nagy múltú Mikasa az edzőjük lett. Xiao8 vezetésével pedig a TI alatt vélhetőleg nagy jövő vár a csapatra.

Egy időben hétről hétre szállingóztak a hírek, miszerint a kínaiak dota-sulit indítanak. Mindenki csak viccet csinált a dologból, pedig ez tényleg komoly:

• VG.Potential
• Newbee.Young
• Newbee.Miracle
• CDEC
• Tongfu.Wanzhou (mára már fő csapat)

Ezek mind utánpótló csapatok. És sikeresek is, mivel a Newbee.Y csapata épp a közelmúltban verte el a “fő” válogatottjukat is.

Az akadémiai csapatok ötlete persze általánosságban véve elég új, de annyi biztos, hogy a kiöregedés utáni problémát Kínában is észrevették, és már most tervezik kezelni, hiszen nyilván nekik is az a céljuk, hogy még éveken keresztül vezető szinten legyenek a dotában.

---

Akkor most írjunk egy összefoglalást arról, hogy összesen milyen utakon lehet betörni a profi szférába. Szedjük őket sorba:

A régi út, azaz:
Kapcsolatok és szerencse vagy
Csapat szinten felküzditek magatokat

Jelenleg a legtöbb magas szinten játszó játékos így került be, de ennek egyedül az az oka, hogy a legtöbb profi dota játékos veterán! Bármelyik profi csapatot megnézed, alig lesz benne olyan ember, aki ne legalább 3-4 évvel ezelőtt került volna tier1-2 csapat pozíciójába, és jó 60-70% DotA tapasztalatokkal rendelkezik (a maradéknak is legalább 20% HoN). Ha valaki ilyen úton akar bekerülni, azaz: “keményen dolgozok, keresek csapatot, megnyerünk velük ligákat, felküzdöm magam egyedül”, annak egyszerűen esélye sincsen. Ma így bekerülni 10.000 emberből egynek ha sikerül. Túlságosan sok ember választja ezt az utat, és ezért túl kevés fog kapcsolatokat szerezni, túl kevés fog megfelelő tapasztalatot szerezni, így pedig túl kevés fog profi szintre kerülni. Ráadásul az, hogy egy egész csapat egyben kerüljön fel profi szintre (mármint hogy együtt elkezdjük a fejlődést, és majd csapatként jutunk fel a csúcsra) egyszerűen hallatlan, ilyen nem létezik a modern dota világában. Nem mindenki lesz képes ugyanúgy fejlődni, nem mindenki lesz ugyanolyan kitartó. Elég szétnézni a profik közt: kik maradnak meg évekig egy csapatban, változás nélkül? Ők profik, de ha nekik nem megy, miért hiszi bárki is, hogy majd pont neki fog? Ez a megoldás mostanra már nem optimális, így szinte képtelenség betörni.

Pubsztárból kitörés

Ez már sokkal valószínűbb, azonban ezt is egyre többet kezdik átértékelni az emberek, újragondolni az egész helyzetet. Mert lehet valaki pubsztár, lehet valaki 6k, mellette viszont egy rakás szemét valódi tudását tekintve. Elég minden patch-ben az aktuális legjobb hőst spamelni, és fel fogsz jutni oda, garantáltan. Ellenben amint egy tényleges meccsen kibanolják azt a hőst, 3k szintet sem fogsz tudni hozni. Ott volt Xcalibur: egyik legmagasabb MMR játékos volt EU-n, de egytrükkös póni is, mert ha bármit adtál neki Tinkeren kívül, középszerűen teljesített. Ennyit tudott a srác, ez pedig nem volt elég. Bulldog jó időben került be a képbe, és képes volt fejlődni, ezért jutott olyan szintre, amin most van. De a magas szintű pubsztárnak mindent játszania kell, és azzal kell felhúzniuk magukat, hogy MECHANIKAILAG legyenek jók a játékban. Ez az, amivel el tudsz jutni egy profi szintjére: a mechanikai tudásban. Egyedül ennyit tudsz szerezni, ami helyenként elég lehet ahhoz, hogy az emberek észrevegyenek.

Nevelő-csapatok, kína

Kitárgyaltam ezt az ennek szánt részben, nem hiszem, hogy a mi közelünkben ezek a nevelőcsapatok bármennyire is relevánsak lennének, így ennél többet nem is szánok rá erre.

Ligákban bizonyítás

Ez a legfontosabb, emiatt írtam ezt az egész cikket, ez az az út, amiben látok esélyt. Jelenleg ez az az út, ahonnan a legtöbb friss vér áramlik a nemzetközi dotába. Eddig számunkra totál elérhetetlen volt az amerikai NEL által nyújtott élmény, hogy mi is részt vehessünk efféle belsőházi ligákban, tekintve, hogy az itt lévő EEL és ixdl minősége alacsony volt, senki sem játszott rajtuk.

Aztán jöttek a pubsztárok, akik rájöttek arra, hogy ilyen úton sokkal könnyebb profivá válni, mint solo ranked mászásával (akár 7k-ra is), meg tier3 csapatok alakítgatásával, ezért nekiláttak benépesíteni az EEL-t. Nem volt nehéz dolguk, sokkal több jó adottságú játékos van Európában, mint Észak-Amerikában. Az EEL felkapott lett, majd elkezdtek csatlakozni a profik is, elvégre ők is régóta áhítoztak már a NEL mintájára készült profi liga után. Azonban a rossz adminok és a liga gyenge irányítása miatt a profik megelégelték az EEL-t, és megalapították a saját ligájukat, az IDEC-et (3. hír).

Mindenki tudta, hogy valami mozgás van a háttérben, mert a profik nem nagyon reklámozták ezt a ligát, pedig ők is szemmel láthatóan nagy sikert vártak tőle. A közelmúltban megtudtuk ennek okát: Funn1k és Loda megalapította a FaceIt Pro League-et, melyhez a FaceIt szolgáltatja a UI-t és matchmaking pontrendszert, az adminok csakis technikai esetekben szólhatnak bele a liga irányításába, minden egyes vouch-t a profik maguk bírálnak el, ezzel kizárva a hős-spamerek meg haverok haverjainak bevételét. Megalakult, a tényleges “profi” liga.

Ebbe a ligába pedig te is bekerülhetsz. Nem kell mást tenned, mint regisztrálni a FaceIt belsőházi liga rendszerébe, felküzdened magad a Masters divízióba, és minden hónapban a Masters liga első pár helyezettnek lehetőséget adnak, hogy átkerülhessenek a “pro” részlegbe, ezzel biztosítva a folytonos frissülést a profik közt is, hogy bajnokságok időszakaiban ne legyen kihalt a liga.

Aki ide bekerül, az profik közt fog játszani, megismertetheti a nevét szinte minden európai profival, ami a lehető legjobb esély arra, hogy valaha profi legyél. Ennyit kell tenned. Csinálj egy FaceIt profilt, mássz fel a ligában, és várj a jó alkalomra, hogy esélyt kapj. Mert ha jó az attitűdöd, és tehetséges vagy, akkor lesz esélyed ezt bizonyítani.

Mi ezzel a baj? Az, hogy ez a magyaroknak nem túl impozáns. Mert itt nem lehet hibáztatni másokat, mert minden meccs captains mode, ahol minden konkrét szerepkörben tudnod kell bizonyítani minden hőssel. Ha mászod ezt a ligát, akkor az MMR-ed nem fog változni, a legtöbb magyar dotás pedig MMR nélkül be sem mutatkozik neked. SyndereN szavára szerintem mind adhatunk, és ő megmondta: kettő nap egy profi ligában többet ér, mint két hónap pubolás 6k szinten.

Itt ha rossz vagy, akkor nem a ruszkik húznak le, hanem veled van a baj. És ez túl nyers a legtöbb profi jövőre vágyó magyarnak, nem lenne képes ezzel szembesülni. Épp ezért marad a szokásos működésképtelen út, hogy szenvedünk pubokban, scrimelünk tier5 csapatok ellen, rinyálunk közösségi médián, hogy azért nem halad a magyar dota, mert nincs benne elég pénz. Mert itt lehet hibáztatni ezernyi dolgot, kivéve magunkat.

Elég megnézni ezt az egész cikket, amiket a profik maguk mondtak, amik alapján ők a mostani pozíciójukba kerültek: ha kb. 20 éves korodra nem tudtál minimális nevet szerezni magadnak (és ez alatt azt értem, hogy ténylegesen magas MMR, vagy tier2-3 csapatban való konstans részvétel), akkor ez a karrier elúszott. Most a legtöbben jönnek, hogy “hát Fear meg Puppey is 25 éves, mégis ott vannak!” Ja, csak ők 7 évvel ezelőtt is ott voltak! Ez az apró különbség. 20 év felett már eredményeket kell hozni, nem betörésről álmodozni.

És tetszik vagy sem, 20 év felett már a reflexeid sem lesznek jobbak. Ez is olyan téma, amivel a legtöbben védekeznek: “de hát a 24-25 évesek is együtt játszanak a fiatalokkal, hát akkor csak nem rossz a helyzet”. Ezek az emberek azért vannak ott, mert annyira jó a játékérzékük, akkora hatalmas hátértudással rendelkeznek, hogy nem számít a reflexből származó hátrányuk. Van egy rakás reflex-teszt neten, ami mikroszekundumra kihozza, hogy milyen gyorsan reagálsz valamire, és vagy képes kattintani utána. Csinálj meg egyet a 15 éves öcséddel, utána meg hasonlítsd össze a sajátoddal. Feleakkora lesz az ő reakcióideje a tiédnek (25 éves kor körül 0,25-0,35, 15 évesen általában 0,1-0,2).

Sajnálom, ha valakinek az álmait tördelem itt össze, de ebben a korban ha még nem vagy a csúcson, akkor inkább családalapításon kellene gondolkoznod, mintsem professzionális dota karrieren. Akik most 16-18 évesek, azoknak van valami esélye, ha azonnal nekilátnak a megfelelő lépéseknek, elszántak és megvannak az adottságaik hozzá.

---

Források és ajánlások

A professzionális mentalitásról és a kitartásról nagyon sokat szokott beszélni Mushi, akinek a facebook oldalát mindenképp elsőként kell ajánlanom annak, aki tudni akarja, milyen szinten kell alázatot mutatni, áldozatokat hozni annak érdekében, hogy valakiből profi lehessen:

A másik egy videó: Aui_2000, a videó készítésekor Cloud9 játékos, jelenleg az EG-ben support. A videó címe: positives, negatives, and breaking into the proscene. Rengeteg fontos dolgot említ benne a profivá válásról és a saját tapasztalatairól, bár december óta annyit változott a szféra formája, hogy nehéz megítélni, most miként látná a dolgokat. Kezdésnek azért így is megfelel:

---

Ezzel pedig le is zárom ezt a cikkemet – továbbá ezt egy egész időszak lezárásának is tekintem, mert egy időre felfüggesztem a blogolást. Személyes ügyeim végett nem lennék képes cikkek írására olyan minőségben, mint ahogy azt eddig tettem, ellenben ha lejjebb adom a minőséget, azzal a jövendőbeli dotás blogoknak és oldalaknak állítanék fel fals mércét.

Köszönöm mindenkinek az eddigi olvasást, remélem valamelyest jó szórakozást nyújtottak a cikkeim. Azért indult eredetileg a blogban ez az egész eSport részleg, mert mindenki csak azt bizonygatta, hogy mi mind semmirekellőek vagyunk itt Magyarországon, senkiben sincsen meg az akarás, hogy egyről a kettőre lépjen, csak egymást húzzuk le. Én nem így látom. Szerintem nem azok az emberek alkotják az ország dotás jövőjét, akik most a maguknak állított trónjaikban puffognak és lekezelnek mindenkit, akiknek a neve alatt lévő szám nem éri el azt, amit ő megfelelőnek talál. Biztos vagyok benne, hogy az én számom a legtöbb alatt van, ennek ellenére nem vagyok egy szar ember, és ezzel a bloggal fél év alatt többet tudtam hozzátenni a magyar dotás élethez, mint némelyikük egész élete alatt.

Én csupán egy dolgot tettem: leültem és megcsináltam. Neked is ennyit kell tenned. Én tudtam, hogy van bennem tehetség és megfelelő mennyiségű ismeret, hogy dotás cikkeket írjak. Ha te magadban tehetséget látsz valamihez (legyen az streamelés, blogolás, közvetítés, riporter és műsorvezetés, dotás oldal készítése, vagy akár amiről az egész cikk is szól: profi játékossá válás), akkor állíts fel egy reális mércét, majd ülj neki! Ne várd azt, hogy támogatást fogsz kapni, ne másoktól akarj segítséget kérni, hanem magadtól tégy meg mindent! Máig megvan a legelső cikkem linkje a leglátogatottabb közösségi portálokról, a legtöbb hozzászólás csak mocskolódás: hívtak engem gyökérnek, nyomoréknak, dühös kisgyereknek, a magyar dota Kiszel Tündéjének.

Senki véleménye ne érdekeljen. Csináld amit jónak tartasz, ne szívd mellre a hülyék böfögéseit, de ne szállj el a nyalizástól sem. Csak csináld meg amit magadnak kitűztél, soha ne várj senkitől sem érte jutalmat, és akkor garantáltan egyről a kettőre fogsz jutni.

 

Írta: Pitbull